https://miestas.eoldal.hu

Fülszöveg :

A kötetben Kaffka MArgit három kisregénye kap helyet. A Két nyár egy budai pincelakásban élő emberpár életét mutatja be a gyanútlan, boldogtervezgetéstől a kétségbeesésig. 
A „kis mosónő” és a kalapkészítő Vitorisz gyüttélésének valóságából és illúziókból teremett harmóniáját először egy befogadott és érzéki lomhaságával hódító cselédlány magatartása veszélyezteti, majd a háború bontja megvégzetesen.

A lírai jegyzetek egy évről önéletrajzi fogantatású regény : Az író megrendítően idézi fel benne, hogy szerelmük olaszországi idilljébe hogyan robban bele a háború híre, és milyen elemi veszélyek fenyegetik törékeny boldogságukat.

A Csonka regény egy színésznő szerelmének története -eleven kisvárosi háttérrel és izgalmas lélektani motivációkkal.

KÉT NYÁR( 1916 ):

"Veron némán, kicsit fáradtan hallgatta. Csaknem két hónap óta törték a gondok és kételyek, figyelni kényszerítve azok tetteit, perceit, kikre eddig nyugodt szeretetében az életét bízta. 
S míg elfoglalt, tépelődő lelkére tompán hulltak az idegen, egészen külső dolgok szokatlan hullámai; lehunyta szívét minden elől, ami nem ő volt és saját, kicsiny,de neki egyetlen élete. 
Lehunyta szívét, és már választott: nem a férje, hanem az idegen leány minden mozdulatát, szavát követte szándékos, kínlódón szigorú ítélettel - őbenne méregette saját, eddigi balgaságát, és titokban sokszor sírt. - Az arca meghalványult, keskeny ajkát szinte elhagyta a vér; egyszer Károlynak is feltűnt ez, és egy percre részvéttel kérdezte, hogy nincs-e baja?"

Veron számomra az egyszerű, önfeláldoző, hűséges és naiv nő megtestesítője, Vitorisz Károly az ura a kényelem, a felelősség nem vállalás és a meghunyászkodás példája...no és itt van a butácska Erzsike aki a gonosz és kacér képében szépeleg. Meg is van a szerelmi háromszög a XX.sz elején. Az 1916-ban íródott kisregényben olvasása közben felmerült az erkölcsiség, a bizalom kérdésköre...amire mindenkorban meg van a megfelelő válasz, de akkor miért nem úgy élünk ?

CSONKA REGÉNY (1910) :

" Elég fontos dolog-e bármiahhoz, hogy ne fogadjuk el úgy amint van? ...Túlélni, túlélni  szépen-ezt kell megtanulni.Hallgatni önmagunk előtt is, hogí ne kelljen hazudni  önmagunknak;feledni,elodázni, végig nem gondolni, élre nem állítani semmit, mert az életet  csak vagy igazul  vagy  tűrhetően lehet élni, és az utóbbi mégis fontosabb..."

A cím nagyon találó,a mű mondhatnánk azt is befejezetlen, hiányérzetem van...de a történetet én magam tovább álmodhatom.
Adva van egy szép fiatal kisvárosi színésznő Balikay Iza aki a sok rajongó közül nem akar választani , mert neki a tiltott papi pályát választó Nordrauth kell.  A szerelem lángra kap, de hamar füst marad utána mikor Nordrauth váratlanul minden tájékoztatás hiányában elhagyja a várost és vele Izát is.
A szinésznő enged a maradék nyomásának és Rába az idősödő özvegy kedvese lesz, majd mikor kiderül, hogy gyereket vár a tiltott abortusz mellett dönt. Az öngyilkosságtól egy fiatal társaságbeli újságíró menti meg aki titkon reméli Iza kegyeit...

Itt is megjelennek a kor erkölcsi problémái,a társadalmi konvenciók... és maga Iza teszi fel a kérdést , hogy a szerett féfi lenne a gyereke apja akkor vállalná-e egyedül szégyenben felnevelni? Nos hogy felmenti-e magát a felelősség alól azt nem árulom el.

LÍRAI JEGYZETEK EGY ÉVRŐL (1915) :

" Hercegnőm, van még háború?...-kérdezet álmos szemét dörzsölve.-Van, ó Istenem nem lehet  átaludni! "

Az emberek éljenzik a háború kitörését és az író nem érti, hogy lehetnek ekkora pojácák...miért nem féltik aki fontos neki ?
Azonkívül, hogy önéletrajzi ihletésű mű, nagyon reális korrajz is egyben.